2014. január 12., vasárnap

Rosa Luxemburg? Cool



Sétára való idő volt ma

Még az NDK-s időkben, január második vasárnapján igen nagyon ajánlott volt részt venni egy Lenin-Luxemburg-Liebknecht ünnepen, amit Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht és társaik halálának évfordulója apropóján szerveztek 1949-től minden évben. A két kommunista gondolkodó és aktivista hozta létre a Spartacus Szövetséget, azt a politikai tömörülést, amely a későbbi német kommunista párt magját alkotta. Luxemburg és Liebknecht részt vettek az 1919-es forradalmi megmozdulásokban is, ezért (is) kellett meghalniuk 1919 január 15-én. Bár a berlini fal már több mint 20 éve leomlott, az NDK is a múlté és demonstrálni sem kötelező többé, azért január második vasárnapján sokan töretlen lelkesedéssel látogatnak el a friedrichfeldei központi temetőbe, ahol emlékmű őrzi a szocialista eszmékért meghaltak emlékét. Mára kultikus hagyománnyá vált a Luxemburg-Liebknecht demonstráció. Én sajnos a felvonulást elaludtam, nem láttam, hányan vettek részt a Frankfurter Tortól induló marson. De a temetőbe elmentem, hogy megnézzem, mi is ez az emlékmű. A kapunál, mintha csak egy filmben lennénk, kínai asszony árulta a vörös szegfűt, szálanként 1 euróért. 

Rengeteg vörös szegfű volt mindenfelé

Valószínűleg jól fogyott a virág, illetve mások is tudták, hogy ez a vörös szegfűk napja, mert az emlékhelyen és környékén rengeteg virág jelezte: sokan vettek legalább egy szálat. Persze lehet, hogy nem a kapitalizmus ellen tüntettek, csak úgy, brahiból jöttek el annyian. Amikor az S-Bahn megállóban délután megkérdeztem, merre találom a temetőt, egy házaspár az előttem húzódó hídra mutatott: menjek át rajta és utána kövessem az embereket, mert mindenki oda tart ma. Aztán jöttek ők is utánam. Nem csak öregek és nosztalgiázók hozták a virágot, fiatalok is voltak jócskán. Megsétáltatták a kutyát vagy a gyereket, és ki tudja, mire gondoltak, miközben elsétáltak az emléktáblák előtt. Szép idő volt, sétára való. 
Bréking nyúz: állítólag több mint tízezren vettek részt a menetben, és persze voltak, akik csak az emlékműhöz sétáltak el délután.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése