Az ember szeret ünnepekre hazalátogatni: karácsony, húsvét, születésnap. Na és persze nyáron, amikor minden olyan reményteli, fényes és vidám. Ráadásul a nyaralás és a családlátogatás is kipipálva. 2in1. Sokat hezitáltam, hazajöjjek-e most, húsvétra, nem mellesleg apám születésnapjára. Tavaly nem voltam itthon, idén végül nekiindultam. És milyen jól tettem. Az itthon töltött bő egy hét egy része orvoshoz rohangálással és végül kórházzal végződött: nem, nem én, édesapám kötött ki - mint kiderült, nagyjából az utolsó pillanatok egyikében - egy belgyógyászati osztályon. Meglehet, egy triviális probléma miatt, amit eddig félremagyaráztak - és kezeltek. Remélem, tényleg csak ennyi és nem derül ki semmilyen lappangó szörnyűség a háttérben. Jó, hogy hazajöttem, jó, hogy hallgattam az ösztöneimre. Most egy kicsit nehezebb lesz visszamenni, de talán kialakul egy egészséges megosztás a régi és az új élet között. Mert lehet új életet kezdeni, de csak a régi alapjain. Csak erős gyökereken sarjadhat egészséges új élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése