 |
Köztünk járt
|
Idén kicsit korán jött a hajléktalan Mikulás. A Thomas Mann utcában baktatott. A felsőtestét fekete szemeteszsák fedte, amibe három lyukat vágott: kettőt a karjának, egyet a fejének. Lábaira, cipő helyett átlátszó nejlonzacskókat húzott. Gyakorlatilag mezítláb taposta a követ ezen a korántsem nyáriasan hideg augusztusi reggelen. Rőt, ápolatlan szakálla és fésűért kiáltó, égnek meredező vörösesbarna göndör haja úgy ölelte körül szőrrel és városi szennyel vastagon sminkelt arcát, hogy kora meghatározhatatlanná vált. Éppúgy lehetett egy késői, lestrapált harmincas, mint az élet szeszélye folytán még talpon lévő korai ötvenes. A hátára tömött zsákot vetett. Alma, dió és mogyoró helyett valószínűleg kikukázott műanyag flakonokat cipelt. Határozottan lépkedett, gyorsan eltűnt a forgatagban. Száncsengő helyett egy villamos csilingelése jelezte, hogy köztünk járt.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése