Vége

Reggel elmentünk szavazni, aztán a fiam kivitt a reptérre. Szomorúan jöttem vissza Berlinbe, jó volt otthon. Persze egész délután a választásokról szóló híreket figyeltem. Kicsit megdobbant a szívem, amikor láttam, milyen sokan voksoltak. Most, az eredmények ismeretében elsősorban haragot és dühöt érzek, másodsorban teljes reménytelenséget: Magyarország többé nem az a hely, ahol békében élhetnék. Annyira, de annyira szerettem volna hazaköltözni, de nincs már haza sem. Szidhatjuk Orbánt, Lázárt, Semjént és bűntársaikat, de valójában az elbutult, igénytelen, kézhez szoktatott magyar nép (persze, tisztelet és őszinte sajnálat a kivételnek) válsztotta ezt a sorsot magának. Egyre inkább azt gondolom, a Rákosi rendszer sem (csak) az oroszok ittléte miatt volt olyan, amilyen. Akik most őrjöngve Viktoroznak és teljes szívükből örülnek, ha a számukra ellenségnek kijelölteket baj éri, Rákosinak is lelkesen és önként tapsoltak (volna). Mert nekik kell valaki, bárki, aki erőt mutat, kijelöli az utat, megmondja, hogy mit csináljanak, odalök nekik némi alamizsnát és fölmenti őket a felelősség alól. Azok a nyugdíjasok, akik talán már dédunokáik életét is tönkretették, nem fogják megélni azt az időt, amikor sokan, nagyon sokan mentegetőzve próbálják tisztára mosni magukat mindazért, amit ma és holnap elkövetnek: megtévesztették őket, nem is tudtak arról a tömény mocsokról, ami fölhalmozódott és különben is csak belülről akarták bomlasztani a rendszert, valójában mindig is ellenzékiek és reformerek voltak. Hányszor hallottuk már ezt. Amikor kislány voltam és Gömbösről meg Szálasiról hallottam, valami borzasztóan torz, rémes, patás ördögökhöz hasonló alakokat képzeltem el. Megdöbbentem, amikor öltönyben, konszolidált külsővel láttam őket a fényképeken. Egyszerűen nem értettem, hogy a gonosz miként járhat ember formában közöttünk és egy ember hogyan juthat el olyan aljasságokig, mint ők. Aztán olvastam Orwellt. Aronsont és megértettem. De már nem csak értem, hanem látom is, hogyan lesz emberekből romlott, aljas gonosztevő. Túl pesszimista volnék? Nem hiszem. Bárcsak ne lenne igazam, de eddig minden bejött, amitől tartottam.