2018. május 29., kedd

Felhős vers


Szeretnék még egyszer heverni egy réten,
hanyattfekve felhőket nézni az égen,
lesni a formákat: ember, állat, isten,
de jó lenne újra fürödni a hitben!

Elhinni, hogy én majd máshogyan csinálom,
mint anyámék. Ha a magam útját járom,
nagyszerű tetteket viszek majd véghez.
Úgy megyek el innen, hogy vissza se nézek.

Kőfalon ücsörgök lábamat lógázva,
tornyokat bámulok könyveken mélázva,
szárnyaim kibontom, repülök a fénybe,
a lendületemnek soha nem lesz féke.

Hallgatni a tenger csöndes morajlását,
csillagfényes éjjel vörösbor hatását
érezni és sírva gondolni a múltra:
mely elágazásnál fordultam rossz útra?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése