2018. június 7., csütörtök

Maradj csak emlék



A ráncaim mögött látsz-e még engem?
Akarod-e megfáradt testem?
Vársz-e rám a piros fényben,
amikor a nap eltűnik a messzeségben?

Ha miénk a múlt, kié a jövő?
Mikor csúszott ki kezeink közül az idő?
Hová tűntek a közös álmaink?
Miért nem születtek meg lányaink?

Előrementél. Meddig kell még várnom,
míg értem jössz? Az ablakot kitárom,
beszívom a friss levegőt. Mégsem mennék.
Maradj csak, amivé lettél: egy emlék.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése