Ül Soros György kilenc hálószobás (plusz 8 fürdőszoba, szauna, lift, edzőterem, medence - ja, hogy ez a Mészáros dácsája? Bocsi.) palotájában és dörzsöli a markát. Naponta átszámolja az extraprofitját, amit az ukrán háborún keres és örül: "Ma is munka nélkül gazdagodtam" - göcögi. - "Coki Mészáros, a fogalmatlan, aki napi 20 órát gürizik, gyakorlatilag nem is alszik (na ja, Andival is foglalkozni kell valamikor), és így is alig tudott megelőzni a világranglistán". Szóval a vén zsivány a naptárt böngészi és drukkol, nehogy túl hamar véget érjen a háború. Minden lerombolt templom, iskola, kórház tiszta nyereség. Hetente fölhívja Vlagyimirt, és nyomja, nyomja a dumát, hogy "még, még, támadás, riadó, nehogy abbahagyjátok, hiszen ez jó nekem." Vlagyimir, ki tudja miért, hallgat rá, valójában már régen egyedül csak rá hallgat. Pedig Orbán is győzködte, ugye, hogy béke, meg szuverenitás, de hiába szóltak Magyarországon a fanfárok, hogy a nép kedves miniszterelnöke elintézte, elhárult a veszély, ha Soros erőszakosabb volt és háborúba taszította szegény Oroszországot. Persze később Zelenszkij tökeit is megragadta, biztos, ami biztos, őt meg arra biztatja, nehogy föladják az országot, harcoljanak csak az utolsó csepp vérükig, az hozza az extra lóvét. Pedig milyen egyszerű volna: Ukrajna lemondana területének egy jó nagy részéről, és lenne mindjárt nyugalom. A pokolban meg a bűnök hosszú listájára (úgy is mint Soros-lista) a háborút is felróják neki, aztán hadd főjön majd a saját levében a gonosza. Mennyivel jobb lett volna, ha inkább hasznavehetetlen lélegeztetőgépeken, kidobásra vásárolt maszkokon, teszteken és vakcinákon, esetlen túlárazott stadionépítkezéseken hízlalja a máját. Azt biztosan az előnyére rótták volna föl nekije.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése