
Repülővel jöttem vissza a nyári szünet után Berlinbe. A kocsit majd két hét múlva hozza a fiam utánam. A reptéri folyosókon óriási plakátokon hirdetik, hogy a magyar kormány családbarát. Gondolom (tudom), ez a folyamatos önfényezés rettenetesen sokba kerül, ebből is gazdag lesz valamelyik haver vagy rokon. Feltételezem, hogy jó néhány beteg gyermek külföldi gyógykezelésére futná belőle, azokéra, akik most a társadalom jóérzésű tagjainak támogatását kérik. Az emberek rendre adnak adózott jövedelmükből. Az adóból meg ugye plakátok lesznek, hirdetni, hogy a kormány milyen nagyon családbarát. Ezekből a kidobott pénzekből jutna az idős, inkontinenciával élni kényszerülő emberek pelenkatámogatására is, amit ma a családnak - szintén az adózott jövedelemből - kell összedobnia, hogy ne éljen szerettük méltatlan körülmények között. Talán arra is fontosabb lenne költeni, hogy legyen elég idősotthon a magukra maradt öregeknek, akiknek a gyermekei nyugdíj mellett is dolgoznak, hogy ne szegényedjenek el teljesen. Sokat elmond egy országról, ahol az idősotthonok gondozási díja magasabb, mint az átlagnyugdíj. Több heti otthon tartózkodás után visszatérni Berlinbe egyrészt trautmatikus, hiszen az ember a szeretteit hagyja hátra, másrészt felüdítő, mert valahogy minden bevásárlás után azt érzi az ember, itt jobban kijövök a pénzenből: na ja, a különadók, az iszonyatosan magas áfa, a forint gyengesége mind növeli az otthoni árakat. Itt is vannak várólisták, kevés a szakember - bár én még mindig szinte azonnal kerítettem magamnak időpontot -, de a befizetett egészségbiztosítás lefedi a legtöbb vizsgálatot és beavatkozást. A glaukóma vizsgálatért ugyan kifizetek évente 20 eurót, de az ultrahang készülék ott van a rendelőben, ha pajzsmirigy ellenőrzése megyek, vérvételre sem kellett eddig még sehonnan elmennem valamilyen másik egységbe, beleértve a háziorvosomat is. Nem, nem gondolom, hogy emberbarátságból szervezik meg jobban az egészségügyet, ez pusztán számítás: gyorsabban gyógyul, hamarabb dolgozik újra. Ugyanilyen alapon motiválnak mindenhol a megelőző vizsgálatokra, hiszen olcsóbbak, mint egy beteg kezelése. A fogászat biztos drága itt is, bár otthon "maszekba" járok a bevált fogorvosomhoz. Nem olcsó. Szóval családbarát. Igen, Magyarországon adnak támogatásokat jellemzően a középosztálynak, annak a rétegnek, amelyik nagy eséllyel boldogulna ezek nélkül is. De ne szülessen beteg gyermeked (tényleg ne), ne betegedj meg, örökölj lakást valahonnan, és ne szeresd a zöldséget meg a gyümölcsőt. A húst se. Az igazán szegények meg már úgyis hozzászoktak ahhoz, hogy az ellátás szar, a pénzük kevés, így nem lázadoznak, nagyon könnyen le lehet őket fizetni - irdatlanul költséges agymosás után és mellett - a választások előtt. Folytatják, itt szuper lesz minden majd...hát igen, valahogy mindig csak majd. Bár nekik, akik ezt a mocskos rendszert kitalálták és üzemeltetik, már régen szuper. Naná, hogy nem akarják föladni. Nem is fogják. Itt marad ez, vagy valamilyen hasonló a nyakunkon örökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése