Ostsee

Műemlék világítótorony Usedom szigetén

Mint említettem volt, a múlt hétvégét a Keleti tengernél töltöttük barátnőmékkel és unokahúgommal. Nagyon jó kis túra volt: Lengyelországban egy kimondhatatlan nevű településen (Miedzyzdroje) aludtunk pénteken és szombaton. Nagyokat sétáltunk a parton és a Wolin nemzeti parkban, ahol a hegyről lépcsőn mentünk le a tengerhez. Átkirándultunk az Usedom szigeten fekvő Swinoujscie-be is. Ezt a szigetet Lengyelországból  nem kötötték össze híddal, így az út folytatásaként - díjtalanul használható -  kompra kellett szállni. Hazafelé a kompkikötőben egy vaddisznócsalád rohangált. Nagyon cukik voltak. Szombat este megpróbáltunk mi is lampiont eregetni, mert előző nap csodaszépek voltak a tenger fölött szálló színes világító lámpások. A miénk azonban ragaszkodott a földhöz, sehogyan sem akart szárnyra kapni. Vasárnap egy kis kerülőt tettünk még a Hanza város Stralsundba, aminek régi főtere a világörökség része. A Nikolai Kirche a hóna alá kapott háromemeletes meseházakkal és a csipkés homlokzatú gigantikus városháza tényleg csodaszép. És hab a tortán: hazafelé teljesen véletlenül láttunk meg egy táblát a sztráda szélén, hogy a következő kijárat a szélmalmok városába vezet....de erről később. 
További képek ITT

A hegyről a tenger

Madarak

Pont, mint egy filmben

Nagyon jól éreztük magunkat

Dűne

Mintha csak a Jóisten ideköpte volna (szabad idézet a Két Lottiből)

Medúzák. Barátnőm kislánya rendre visszadobálta őket a tengerbe

Lampion. Nem a miénk

A part menti sétány valójában egy gigavurstli

Vaddisznók a kompnál. Máig sem értem

Stralsund egyik kapuja

Jobbra városháza, balra templom, háromemeletes házakkal a hóna alatt

Ilyen a német téglagótika

Barátnőm kislánya imádja a macskákat

Hurka vagy rétes? Vajon mit döfködnek ebben a címerben?

Sokáig vitatkoztunk a jobboldali alakon. Griffmadár

Sellőlány

 A kikötő, háttérben az érdekes formájú Óceáneum