 |
Az ember pont ilyennek képzel egy angol kisvárost
|
Három éve jöttem Berlinbe, a fiam ugyanekkor ment Yorkba. Matematikát és filozófiát tanult a University of Yorkon. Gyorsan lepergett ez a három év, szerdán diplomaosztón jártam az angol kisvároskában. Londonon keresztül utaztam, és miközben átvergődtem a zsúfolt metropolison, arra gondoltam, a következő tanévben már elég lesz csak eddig jönnöm. Mert a mester szakot (tudományfilozófia) már a londoni UCL-en végzi, ahonnan 10 ezer fontos ösztöndíjat nyert.
York nagyon bájos város, több száz éves házakkal, csodálatos katedrálissal, fantasztikus pubokkal, parkokkal és a viszonylag még fiatal egyetemmel. A diplomaosztó napját a campuson töltöttük. Korán át kellett venni a talárt, mert fél tízkor kezdődött a ceremónia. Három napon keresztül napi három diplomaátadót tartottak. Nagyon jó érzés volt, hogy a diákok egész nap talárban járkáltak az egyetem területén, büszke családjukkal a nyomukban. Este ötkor kellett visszaadni az ünnepi viseletet. Utána kocsmázás, másnap ünnepélyes vacsora. Lezártunk egy korszakot. Nagyon büszke vagyok, hogy megcsinálta. Hogy megcsináltuk.
 |
A városfal megmaradt részén végig lehet sétálni
|
Az egyetem
 |
A fiam is ott ül a taláros végzősök között
|
Vasúttörténeti múzeum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése