 |
Irány Riga!
|
Amikor Berlinbe jöttem, nem is számoltam vele, hogy járna nekem Kindergeld (az itteni családi pótlék). Ugyanis a magyar ridegtartáshoz szoktam. Aztán teltek, múltak a hónapok, amikor mondták, hogy a továbbtanuló gyerekek után 25 éves korukig kaphatnak a szülők támogatást. Elbattyogtam az illetékes hivatalba, ahol úgy tájékoztattak, szinte semmi esélyem, mert a gyerek nem él/élt itt velem. (Amikor Berlinbe jöttem, ő Angliába ment egyetemre.) Gondoltam, akkor hagyom is a fenébe, semmi kedvem nem volt egy csomó iratot feleslegesen összeszedni. Megint telt-múlt az idő, amikor a kolléganőm könyvelő férje megpedzette, hogy megérné adóbevallást készíttetnem, mert valószínűleg vissza tudunk kapni valamennyi pénzt ilyen-olyan indokkal. De ahhoz először mindenképpen kell egy határozat a családi pótlékról. Nem nagy kedvvel, de belevágtam. Háromszor kértek adatpótlást, míg végül tegnap megkaptam a határozatot: évekre visszamenőleg megkaptam a támogatást, sőt, szeptemberig, míg a gyerek még egyetemi státuszban van, szintén jár a havi 190 euró. Először el sem hittem. Azonnal megnéztem a számlám, már ott is volt az összeg. Mit mondjak. Rém jó napom volt tegnap, és ez még ma is kitart. A repülőjegyeket mondjuk már korábban lefoglaltam, szállásunk is van már: pünkösdkor randi a gyerekkel Rigában. Ott ünnepeljük meg, hogy ilyen szép kis summát sikerült megspórolnunk.
Az angolok egy lepessel tovabb mennek, az adobevallas alapjan automatikusan utaljak a csaladi potlekot, aztan valamikor kuldenek egy egyoldalas nyomtatvanyt kitolteni, h tenyleg annyi jar-e. Kb azzal van tobb melo, ha vki nem keri a penzt s mmikeppen.
VálaszTörlésEz tök jó. Remélem, nem ezt akarják megszüntetni a kelet-európai munkavállalóknál.
Törlés