Több pénz, több gyerek?

Több pénz, több gyerek? Nem hiszem

Velem már nem kell Orbán Viktornak átfogó megállapodást kötnie, mivel nem szülök több gyereket, tehát elveszítettem a legszemélyesebb közügyi értékem - vagy mit. Bevallom nem hallgattam meg a pénteki miniszterelnöki interjút, mert képtelen vagyok három másodpercnél tovább elviselni az ostoba, atyáskodó, csúsztatásokkal és hazugságokkal tarkított kijelentéseit, egykori újságíróként pedig ehhez még hozzáadódik, hogy az alákérdezős, seggnyalós, behízelgős, minden szakmaiságot nélkülöző "mikrofonállványoktól" is kiver a víz. Így csak az összefoglalókat olvastam arról a nagyszerű elképzelésről, hogy a kormánynak(?), politikának(?), magának a miniszterelnöknek(?), Magyarországnak(?) vagy egyenesen minden férfinek ki kell egyezniük a nőkkel. Mert ha nem, akkor nem születik megfelelő mennyiségű gyerek. Bár úgy tudom, hogy a gyermek születéséhez  két emberre van szükség: egy nőre és egy férfire, de Orbán szerint mégis csak a nőkkel kell egyezkedni. És már itt megbukott a szándék. Mert az a társadalom, amelynek vezető politikusa a 21. században még mindig úgy gondolkodik, hogy a gyereknevelés a nő feladata,  mindenképpen fogyatkozni fog. A magyar kormány tagjai - többségében férfiak -, és a magyar parlament képviselői - szintén főként férfiak -, nem látnak tovább az orruknál és az egyetlen, ami szűklátókörükben felbukkan, az a pénz.  Azt hiszik, hogy több pénzért majd több gyereket vállalnak a családok. Hülyeség.  Amire valójában szükség volna, az a szemléletváltás. Nem szeretek bezzeg Berlinezni, de mivel öt éve itt élek, adja magát az összehasonlítás. Az elmúlt időszakban két férfi kollégámnak született gyereke. Az első évben az anyukák maradtak otthon, a másodikban mindkét esetben az apák mentek gyesre. És ez itt normális. Reggelente pont annyi apuka tolja a babakocsit a bölcsődékbe, viszi a gyerekeket az óvodába, mint amennyi anyuka. Délután a parkban is kifejezetten sok kisgyereket sétáltató apukát látok. És ez a lényeg, hogy felfogjuk végre, a gyerek két ember szerelmének gyümölcse, ketten felelősek érte, és ha már a nő is dolgozik, akkor a gyereknevelés feladataiból pont ugyanúgy ki kell venni mindkét szülőnek a részét. Ha ez a szemléletváltozás bekövetkezett, beszélhetünk a pénzről is. Mert persze az sem elhanyagolható, hogy adócsökkentés ide vagy oda, ma Magyarországon egy többgyerekes család nagyon könnyen csúszik a szegénységi küszöb közelébe vagy az alá. Részmunkaidős állások szinte teljesen hiányoznak, de hát teljes munkaidőben sem elég az emberek többségének jövedelme ahhoz, hogy megfelelő életminőséget biztosítsanak maguknak és a gyerekeiknek: biztonságos lakhatás, egészséges táplálkozás, rekreáció, jó oktatás és egészségügy. Majd ha ezeken a területeken szemmel látható a fejlődés, többen elgondolkoznak azon, hogy bevállaljanak-e még egy vagy két gyereket. Azt hiszem, Orbán Viktor és generációja már nem képes változtatni hímsoviniszta nézetein. Nekik az a természetes, hogy a nők csak a konyhában és a szülőszobában nélkülözhetetlenek, minden másra ott vannak a férfiak. Politikacsinálásra meg egyenesen alkalmatlanok a nők, hiszen gyönge testük és finom lelkük nem bírja el azt a sok mocskot és strapát, amivel az jár. Az már más kérdés, hogy talán akkor változtatni kellene a közbeszéden és a politikai stíluson is. Persze semmi nem változik. Orbán több pénzt ígér, Semjén belengeti az abortusztilalmat, a politikusok meg gyalázkodnak és gyűlölködnek tovább. És egyre több magyar gyerek születik majd Berlinben, Londonban, Stockholmban.