- Te, Viktor, van itt ugye ez az összeszerelő-üzem. Néha megszakadunk a munkában, néha meg pang a piac. Nem jó ez így. Mi lenne, ha úgy dolgoztatnánk a melósokat, ahogy az nekünk a leghatékonyabb és legolcsóbb? Mondjuk, ha dől a meló, akkor éjjel-nappal, ha meg semmi kilátás, akkor "lepihentetnénk" velük a túlórát. Nem kellene többet fizetni nekik, jól járnánk. Na jó, ehhez persze meg kellene emelni a túlórakeretet, de hát az neked nem nagy ügy. Az embereid megnyomják a megfelelő gombot abban a Duna parti nagy házban, oszt jónapot.
- De hát családok éve, meg minden, mit szólnak majd hozzá?
- Morognak egy kicsit, aztán majd megszokják. Mondd azt, hogy nem kötelező túlórázni. Meg, hogy milyen jó, ha még többet kereshetnek. Mi majd elintézzük, hogy eszükbe se jusson ellenszegülni.
- Hát nem is tudom, választások jönnek, nem tenne ez jót most nekünk.
- Nézd pajti, ha nem tetszik, egy hónap alatt összecsomagolunk és odébb állunk. Vannak országok, ahol nem sokat szórakoznak, mindent megtesznek a kedvünkért. Aztán pillanatok alatt összeomlik a kis gazdaságod, és hát igen, jönnek a választások....
- Nem lehetne kicsit később, úgy egy év múlva?
- Tudod, mi pénz csúszik ki a zsebünkből egy év alatt? Most fut a biznisz, most kell ráhajtani. Ha nem teljesítjük a tervet, ugrik a prémiumom, sőt, még az is lehet, hogy kirúgnak. Mint mondtam, van alternatíva a számunkra.
- Mégis csak emberekről van szó...
- Munkahelyekről van szó. Nem csak mi megyünk, jönnek velünk a többiek is, aztán nézheted a statisztikákat.
- Na jó, nem szívesen, de megpróbálom. Majd keresek egy hülyét, aki magára vállalja a beterjesztést. Én meg szépen kimaradok az egészből. Ha nem jól sül el, majd rákenem az egészet.
- Ez a beszéd. Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!
- Ez az én dumám.
- Hát persze, öcsi, a te dumád,.a te gazdaságod, a te néped. Amíg úgy ugrálsz, ahogy mi fütyülünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése