Ha szar a forint, nevezz ki főispánokat. Ha elszalad az infláció, legyenek újból vármegyék. Ha az államadósság az eget verdesi, hát kapjanak az arra érdemesek különféle rangokat: gróf Habony Árpád, herceg Mészáros Lőrinc, báró Németh Szilárd... A nép meg majd szépen ellesz a bulvárhírekkel: ki kivel házasodik, milyen volt a menyasszony ruhája, fiú lesz-e születendő kis örökös. (Egyáltalán: örökölhetnek majd a lányok is? És a nemesek adómentességet kapnak? Minimum hány szobás lehet egy újonnan épített kastély? - megannyi fontos kérdés.) Nem kormányozni kell, elég kormányzónak nevezni a főnököt. A közvagyont már eddig is igyekeztek az érdemesség szerint csoportosítani, hiszen jobb helyen van az a mi kutyánk kölykének számláján. Ha szépen fénylik a strasszoktól az estélyi ruha a nemesek bálján, azzal elhomályosíthatóak olyan apróságok, mint a kirívóan magas áfa, az elzabrált intézmények, a megnyírbált szabadságjogok, hogy a pedagógusok fizetéséről már ne is beszéljünk. De ne legyünk igazságtalanok: előbb-utóbb ők is ki lesznek fizetve, legkésőbb akkor, amikor majd átkeresztelik magyar nemzeti népiskolákra a munkahelyüket. Atilla, sujtás, krinolin, tarsoly...lesz itt olyan rend és boldogság, mint ihaj meg csuhaj. És amikor már csak egyvalami hiányzik, az egyszerű, ártatlan lelkű, kiművelt nép képviselőjének nemrég olvasott gondolatát plagizálva hangzik fel az új jelszó: adják vissza Trianont! És Magyarhon újra a világ legjobbika lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése