Piacról, piacra

Újrahasznosítás - pénztárcák csomagolóanyagból

 

Ha vasárnap, akkor piacozás. Berlinben nagy hagyománya van a hétvégi bolhapiacnak. A Prenzlauer bergi flohmarkt hatalmas területen fekszik és szinte minden kapható: ócskaságok, gagyi cipők és ruhák, régi lemezek és könyvek, modern ékszerek, kézműves termékek, egykori NDK-s borzalmak és persze néha igazi kincsek is. Két éve a gyerekem egy fotóalbummal ajándékozott meg, amit itt talált és ami egy ismeretlen család életét mutatta be feketén-fehéren. Gyakran elővettem és nézegettem azon merengve, hogy amikor ezeket a családi eseményeket megörökítették, nem sejtették, hogy egy idegen nézegeti majd egyszer. Én meg mások életét bámultam, mindenféle kitalált történetekkel körítve a fotókat. Akkor fogalmazódott meg bennem egy könyv alapötlete, amit azóta már el is kezdtem.

Ez egy táska

Amikor Berlinben vagyok, vasárnap mindig kilátogatok ide egy kicsit vadászni. Most is ezt tettem. Átléptem a fal árnyékán (a piac a már lebontott fal tövében, a nyugati oldalon található) és belevetettem magam a forgatagba. Még velem volt a gyerekem, aki a piactól száz méterre lévő utcában lakott egy évig, amikor itt tanulta a nyelvet. Jó volt együtt bóklászni egy kicsit. Aztán továbbmentünk, meglátogattuk a Spree folyónál található könyv-, illetve egy másik, még kisebb művészpiacot is. A művészpiacon képzőművészek és kézművesek árusítják termékeiket, a festményektől az iparművészeti termékeken át a textilből, fából készült dísz- és használati tárgyakig.

A könyvpiacon

Nem vásárolni akartunk, bár én szívesen vettem volna egy-két egyszerűbb nyelvezetű német regényt nyelvtanulásra -n, merthogy a németem finoman szólva is hagy némi kivetnivalót maga után, szóval inkább csak ugatom, mint beszélem. Persze majd ha jól beszélem, akkor is ugatni fogom, mert - hát, hogy is fogalmazzam meg diplomatikusan - nem tartozik a legszebb és legdallamosabb hangzású nyelvek közé. 

Egy stand a művészpiacon

Nem találtunk semmi érdekeset, így hát csak bekaptunk egy kései currywurst ebédet és hazajöttünk. Ezt a currywurst dolgot amúgy nem értem. Minden utcasarkon kapható és imádják a németek, szinte népi eledelük. Ebből is látszik, hogy a gasztronómiájuk erős fejlesztésre szorul.