Grüne Woche

Berlin medve kiállítást reklámoz

Ha már éppen itt vagyok, amikor a berliniek összecsődítik a világ élelmiszeriparát, persze, hogy meg kell látogatnom a kiállítást - gondoltam és ma nekivágtam.  Annál is inkább meg kellett tennem, mert újságíróként ingyen bemehettem. Jogosan, mert cikket írok belőle. Biztosan én vagyok túlságosan igényes és persze meglehetősen cinikus is, de nekem operett és giccs volt nagyjából az egész. A Grüne Woche tényleg nagyszabású rendezvény, átlagosan félmillió látogatóval. Hatalmas területen, tematikus elrendezésben találkozhat az ember a nemzetközi élelmiszerekkel, gasztronómiával és a háttértechnológiával, sőt, még élő állatokkal is. Nagyjából csupasz brazil lányok szambáznak, pirosba öltözött fiatalok verik a tamtamot, népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak grasszálnak mindenfelé, magyar cigányzene, román tánc, nóta, operett, dixieland és amit akartok...

Ezt komolyan gondolják?

Minden eladó, megkóstolható, volt olyan vendég, aki kerekes kocsit húzott maga után. Először a tömeg ment az agyamra, aztán a zaj és végül az egész. Amikor nevetségesnek gondoljuk, hogy mi, magyarok a csárda, a gulyás, a szalámi és a pirospaprika mentén határozzuk meg magukat a 21. században, akkor egy ilyen kiállítást megtekintésekor rá kell döbbennünk, hogy jól tesszük. (Persze most kifejezetten élelmiszerekről beszélünk, máskülönben jöhetne még a Rubik kocka és a Puszta is, valamint néhány olyan találmány, amit vagy magyarokhoz köthető, vagy csak szeretjük ezt hinni.) A többiek is ezt csinálják. 

Magyar csárda 2013 - felfoghatjuk iróniának is

Több-kevesebb sikerrel, régimódi vagy modern elemekkel,  néhány szimbólumra korlátozva próbálják meg leegyszerűsíteni nemzetüket, gondolkodásukat, érdekességüket, lehetőségeiket, mindazt, amit ízekben (is) megfogalmazva el akarnak adni magukból.