Tegnap elég szomorú, szürke volt az idő, de azért sétáltam egy hatalmasat a városban. Ma viszont kisütött a nap, és igazi tavaszias (télvégies?) szép idő volt. Délután összekaptam magam és végre nekivágtam annak, amit már hetek óta tervezek: elmentem futni. A lakásomtól két villamosmegállóra van egy szép kis tó egy park közepén. Már sokszor írtam és bőven osztottam meg fotókat is róla. Nem mondom, hogy ideális a hely, hiszen berliniek ezrei sétálnak arra: babakocsival, biciklis gyerekkel, járókerettel...De jobbat nem lelek, és hát a célnak mégiscsak megteszi. Az odáig vezető utat erős, távgyaloglós tempóban tettem meg. A parkban bemelegítettem egy kicsit és igen visszafogott sebességgel, de futottam egy kört (a Wikipédia szerint ez 1175 méter). Azt hittem, még ennyit sem fogok bírni, de azért ez még ment. Hazafelé - levezetésként - ismét távgyalogoltam. Összesen negyvenöt percet mozogtam. És nagyon jólesett. Remélem, máskor is rá tudom venni magam minimum ennyire. Persze azért ennél nagyobb táv a cél, de ha rendszeressé tudom tenni a futást, hamarosan ennél sokkal több is menni fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése