![]() |
Vágunk, sorba rendezünk, laminálunk - állandóan gyártjuk az anyagokat magunknak |
Nos, ma délelőtt megint taccsra vágott valakit a szünetben. Riasztottak, hogy ugyan már figyeljek oda rá, amíg érte jön a családsegítő munkatársa, mert az anyukája (szokás szerint) nem volt elérhető. Az a szabály nálunk, hogy súlyos esetben valakinek a gyerekért kell jönni. Szerintem ez egyáltalán nem büntetés azoknak, akik amúgy se tanulnak és szívesebben játszanak otthon a számítógéppel, de hát az iskola tudja....vagyis szerintem nem tudja, csak ez tűnik a legegyszerűbb megoldásnak: hazaküldik a gyereket, aznap nincs vele több gond. Persze lehet, hogy a szülőket presszionálják ezzel. Kinek van kedve délelőtt elzarándokolni a suliba? Van egy harmadikos kissrác, akit tegnap is és ma is hazaküldtek, kíváncsi vagyok, holnap marad-e.
No, szóval leültettem Momót a kijelölt helyen és elmagyaráztam neki, hogy elmegyek labirintusokért, rajzpapírért meg színesekért, hogy valamivel elfoglalhassa magát. A lelkére kötöttem, hogy maradjon addig ott (azelőtt össze-vissza rohangált a folyosón, fülsiketítően üvöltve mellé). Megígérte, hogy nyugton marad. Alig léptem ki az ajtón, már zengett is újra a Momó-sziréna. Visszafordultam: valamit elfelejtettem - mondtam. Rám nézett. Szerinted mit szeretnék még kérni tőled? - dobtam neki a labdát. - Hogy csöndbe maradjak - válaszolta magától értetődően. S láss csodát! Ott maradt ülve, csöndben és nyugodtan megvárta, míg visszaérek. Mi ez, ha nem siker?
Update: a harmadikos gyerek ma (szerda) nem jött suliba.
Update: a harmadikos gyerek ma (szerda) nem jött suliba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése