Brutál

Ez a kép a kulturális fesztiválon készült valamikor

Mint a filmekben. Négyen támadnak rá, bottal és tollasütővel. Csak úgy. Vagy tán mégsem, de mindegy is, miért, az akció a lényeg. A kissrác, aki elszántan védekezik, tíz éves, három éve menekült Bulgáriából roma anyjával, nővérével Berlinbe. Öccse már itt született. Az anya egyedül küzd, de inkább vesztésre áll. A srác már rég a saját életét éli, bár enni és aludni még hazajár. Több nappali ellátást is megjárt már, mindenhonnan balhék miatt rakták ki. Én nagyon bírom, de nehéz vele. Szünet van épp az érzelmi és szociális sérült gyerekek iskolájában. A kissrác tollasozni szeretne egy másik fiúval. Szerzek nekik ütőt és labdát. De mire térülök-fordulok, az egyik harmadikos (Brazíliából jött) gyerek hátulról teljes-erővel megrúgja. Hogy volt-e előzménye? Meglehet. Itt mindenki, mindenre azonnal hihetetlen agresszióval válaszol. Mondhatnám azt is, az ütés-rúgás itt a kommunikáció leggyakoribb formája. Ketten indulunk, hogy elejét vegyük a balhénak, egy felsős (nagyon tapasztalt) kolléganővel. Mire odaérünk (pillanatokról beszélünk) már négyen támadnak a srácomra. A brazil gyerek és még hárman - csak úgy. Mert lehet valakit ütni. Mert a kis roma gyereket úgyis mindig szidják, alázzák, rúgják. Mert ő cigány, míg a többi kurd, török, vagy éppen német. Mindegy is. Pár másodperc alatt kerül a gyerek földre, alig tudjuk a négy - fura ezt kisgyerekeknél leírni - elszánt támadó keze közül kimenteni. Mikor már ott vagyunk, még akkor is támadják. Nem számít, hogy két felnőtt nagyjából torkaszakadtából ordítja, hogy most aztán már tényleg elég. Akkor ér oda egy férfikollégám. Látja a helyzet súlyosságát, azonnal elkezdi beterelni a gyerekeket egy azonnali elbeszélgetésre. De hát a mi iskolánkban nem úgy van ám, hogy a felnőttek mondanak valamit, a gyerekek meg megcsinálják. Ahányan vannak, annyifelé futnak. Mert az elmenekülés pont ugyanolyan védekezési stratégia, mint a harc. Ezt a kettőt mélyen magukba építve hozzák már harmadikos korukban magukkal. Mert itt nincs első két osztály. Ide már több iskolát megjárva érkeznek a gyerekek, olyan gyerekek, akik egyetlen intézménynek sem kellenek. Problémásak, bajkeverők, többségében rémes családi háttérrel.
Nehezen, egyenként "vadásszuk" le a srácokat. Mikor befejeződik bent a megbeszélés, először a brazil kisfiú jön vissza az udvarra. Fél perc sem telik el, már összeakaszkodik egy hatodikossal. Üvöltve fetrengenek a földön. Ketten szedik szét őket. Reménytelen.