Valakik építenek Budapest közepén valamit, ami valamilyen lesz. Nagyjából ennyit tudunk pillanatnyilag a MiniDubaj projektről. Persze vannak törvények, amelyek behatárolják a lehetőségeiket, de a magyar kormány egyik jeles képviselője szerint attól persze azért el lehet térni, ha szükséges, egyszerűen módosítják a törvényt. Tehát nagyjából azt csinálnak, amit akarnak: nem az ő városuk, nem az ő jövőjük, nem az ő látképük, nem az ő problémájuk, egyetlen egy dolog, ami az övék, a zsebük. Az viszont hatalmas és nagyon úgy tűnik, hogy a magyar vezetés tenyere is viszket egy kis (jó sok) pénz után. És ezt a tenyeret (tenyereket) már viszonylag régen vakarta meg uniós pénz. Azt hallani garanciaként, hogy majd x és y őrködik afelett, hogy ne épülhessen giganagy ronda ház, elég szánalmas. Hiszen ezek az emberek már milliószor bebizonyították, ha viszket az a tenyér, változnak a törvények, ha kell. Törvények? Az alkotmány, bocs alaptörvény is. Akárhányszor. Mi meg majd ülünk valahol az egykor volt szép kis fővárosunkban és gyönyörködünk a toronyházra vetített emír képében. A szuverenitás jegyében. Már várom, mikor találják ki, hogy tulajdonképpen a Margitszigetre is lehetne egy igazi vigalmi negyedet fölhúzni, ami természetesen a budapestiek érdekét szolgálja. Majd fektetnek az épületek közé műfüvet és így szép zöld marad. Lennének még ötleteim, de attól félek igazán, hogy nekik is vannak.
