A címben van egy kis csúsztatás, mert 49 eurót a Deutschland bérletre kifizettem, de ez még mindig olcsóbb, mint a Berlin bérlet volt. És ezzel eljutottam tegnap egészen a tengerig. Ez a bérlet elvileg minden regionális vonatra, illetve helyi közlekedési eszközre (természetesen Berlinben is) érvényes. Van egy regionális vonat Berlinből Stralsundba, ebbe a nagyon helyes kis tengerparti hanza városba. Az út három órás, de kényelmes. A vonaton egy kicsit olvastam és sokat nézelődtem. A friss zöld tájat aranysárga repceföldek csíkozták, lila orgonabokrok pöttyözték, szarvasok és őzek legelésztek a réteken. Némelyik annyira fölbátorodott, hogy egyenesen a sínek mentén bámult a 140-nel elsuhanó kis piros jószág után. Rókák, nyulak, rablómadarak élvezték (és én is), hogy végre kisütött a nap. Tényleg szerencsém volt az idővel, káprázó napsütésben sétálgattam a városkában. Megebédeltem a kikötőben, üldögéltem a nagy víz - egyik öblének - partján. És persze fotóztam. Aztán itthon este nekiestem a képeknek a szerkesztő programmal. Jó kis nap volt. Ma pedig egy barátnőmmel látogattunk el a berlini arborétumba. Reggel majdnem megfagytunk, olyan hideg volt. De délutánra felengedett az idő, olyannyira, hogy teraszon ebédeltünk, sőt, még a napernyőt is föl kellett húzni. Tegnap 14 kilométert, ma 12-t sétáltam. Nagyon elégedett vagyok magammal.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tengerpart. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tengerpart. Összes bejegyzés megjelenítése
2023. május 20., szombat
2015. október 3., szombat
Balti túra - kő, víz, homok
Litvániát, Lett-, és Észtországot fölfedező kalandozásunk egy része előre megtervezett állomásokon át vezetett, de természetesen bőven akadt olyan is, hogy a tájat csodálva szinte egyszerre kiáltottunk föl: álljunk meg! Ilyen volt például egy tengerparti folyótorkolat. De ezzel nem csak mi voltunk így, rengeteg autós kanyarodott be a parkolóba, hogy megcsodálja az édes és a sós víz találkozását. A Gdansk melletti teuton lovagvárról előre tudtuk, hogy kihagyhatatlan, épp úgy, mint a Vilnius közeli vízivár. Régen nagyon kedveltem a kastélyokat is, mára egy kicsit már elegem lett belőlük. Ahogy fiammal ironizáltunk ezeken: két fotel, egy kanapé - ritkán találkoztunk az utóbbi időben igazán újjal. Most azonban ez is sikerült: a cesvainei kastély leégett tetőszerkezete nemhogy tönkretette a hely turisztikai lehetőségeit, hanem egy kis találékonysággal - szerintünk - még emelte is azt. A fölső szinten, a kormos falak között modern kiállítást rendeztek be. Nem is tudom, láttam-e már ilyen érdekes összeállítást. Nagyon tetszett. De erről majd még később - a részletekkel a következő bejegyzésemben szolgálok.


![]() |
Malborg |
![]() | ||
Nida |
![]() |
Rundale |
![]() | |||
Sigulda |

![]() ![]() |
Cesvaine |
![]() |
Jekabpils |

![]() |
Vilnius |
![]() |
Trakai |
Labels:
Baltikum,
dűne,
kastély,
tengerpart,
vár
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


































