Van Mészárosnak szállodája? Van. És focicsapata? Van. Hát étterme? Az is. Építőipari cége? Jaja. Gigayachtja? Naná. Autójavítója? Hát persze. Bankja? Pipa. Létezik egyáltalán valami, amije nincsen? Esze. - Az ember tényleg nem tudja, hogy sírjon-e vagy nevessen, amikor azt olvassa (és vadul keresi, hogy ez most igaz, vagy csak a Kétfarkúak újabb agymenése), hogy ezentúl Mészáros szervizeli a mentőautókat is. Tudjuk, mivel jár a központosítás: lassúbb ügyintézés, még több kieső mentőautó, ennek következtében még lassabban érkeznek a helyszínre az eddig sem világszínvonalú időkeretekről híres mentősök. Az amúgy kompetens és fölkészült munkatársak pedig még több haraggal nézhetnek majd szembe, hiszen mindenki félti a hozzátartozóját és retteg, hogy késve érkezik a segítség. Az ország pedig ezt is rezzenéstelenül tűri, mint ahogy azt is, hogy az Iványi Gábor által alapított Magyar Evangéliumi Testvérközösség iskolái, menhelyei szépen elvérezzenek és az állam rátenyerelhessen az intézményeikre. És mi mindent tűr még rezignáltan a magyar nép. Nemrégen már azt kellett hallanom egy amúgy jól felkészült és az oktatási helyzettel (eddig legalábbis) kritikus ismerősömtől, hogy az igazi pedagógus nem tüntet, hanem tanít. Hat a propaganda, lassan tényleg mindenki visszasüllyed a kádári nihilbe. Közben pedig módszeresen kiszervezik az államot és az ország elveszti közjellegét, magántulajdonba kerül. Egyetlen ember szeszélyétől, bosszúvágyától, pillanatnyi hangulatától függ milliók sorsa. Hát, ha hagyják, úgy járnak. Mindenki úgy jár. És persze van egy nagyon szük réteg, amelyik Lamborghinivel és yachttal jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése