Lakatlan

Vaksin pislognak a koszos ablaküvegek,

nem kergetőznek a szobákban gyerekek .

Az ablaktábla lassan szétkorhadóban,

nagy a deficit beköltöző lakóban.

A természet igényt formál a terekre,

összébb rogy a jéghideg kémény telente.

Madár fészkel  a bedőlt tető alatt,

egérürüléktől ázik a burkolat.

Volt itt egykor élet: születtek és haltak,
terveztek, reméltek, féltek és akartak
valami újat, amely nem tűri,
hogy a múló idő maga alá gyűri.

A konyhából rég eltűntek az ízek.

A homlokzaton megfakultak a színek.

Halk sercegéssel mállik a festék a falon,

az egész ház üres szellembirodalom.