Zendül az
ég, a felhő leszakad,
robbban a
tócsa a lábam alatt.
Ömlik a
víz, az a dézsaszerű,
mégsem
ereszt el a nyári derű.
Paskol a
zápor, az enyhet adó,
járom a
táncot, az általugrót.
Gőzöl az
aszfalt, felfrissül a lég,
éled a
város az ég újra kék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése