Kis esti kultúra áramszünet idejére

Elképzelem, amint mondjuk december 14-én este ötkor beüt egy több órás áramszünet és káosz kitörése helyett a béke szigetévé válik az ország: Demeter Szilárd szerint az a jó, ha ilyenkor - tévé, számítógép meg mindenféle kütyü nélkül - az emberek a kultúrával foglalkoznak. És milyen igaza van. A polgár a gyertya fényénél az ölébe ülteti a kultúrát, mesél neki a régi szép időkről, amikor még az volt az kormányzati hozzáállás, hogy hadd pazaroljon a magyar, ha pazarolni akar, ez egy speciális magyar jog és különben is a jó kormány az élete árán is megvédi a rezsicsökkentést. S lám, be is tartotta a szavát, hiszen a gyertya olcsóbb, mint a villanyfény. És arról is történeteket sző, hogy  Magyaroszág hogyan fejlődik, aminek ez az áramszünet is ékes bizonyítéka: hiszen mindez csakis azért van, hogy vele, a kultúrával nyugodt körülmények között foglalkozni tudjanak. Aztán a polgár bekapcsolja az elemes rádiót és hallgat egy kis klasszikust, míg az elem ki nem merül (nem tudom, hogy a pillanatnyi kormányzati ajánlat szerint a kimerült elemeket egyszerűen dobjuk be a szemétbe, vagy gyűjtsük szelektíven - gondolom, ez attól is függ, hogy Mészáros foglalkozik-e a kérdéssel újabb tetemes haszonszerzés céljából). Ha nincs tovább minőségi zene (Kis Grofó, Tankcsapda, Mándoki), akkor a finom, meleg fénypászma mellett szavalhatnak egymásnak a - remélhetőleg - nagycsalád tagjai verseket, különös tekintettel az Anyám tyúkjára. És ha még ezek után is sötétség honolna mindenfelé, hát lehetne dalolni is a fehérvári huszárokról meg a villám tépte magányos fenyőről. De ha a lakást Jancsi kályhával fűtik, akkor nyitott ajtaja mellett a melegben akár olvasgatni is lehet - Apukám is ezt tette a múlt század harmincas, negyvenes éveiben, hát mi ez, ha nem tömény romantika. S ha elmélázgattunk egy jól sikerült Wass Albert novellán és még mindig kulturális perceket élünk, hát lehet egyszer végre időben lefeküdni és álmodozni a szebb jövőről, arról a csodálatos világról, ahová az ország tart, szigorúan előre és egészen biztosan nem hátra.