Egymásnak mentek az emberek a közösségi oldalakon egy harmincezer forintos babakonyha miatt. A Lidl árulta és sokan már reggel sorban álltak, hogy biztosan jusson nekik, illetve gyereküknek, unokáiknak. Igen gyorsan kialakultak a frontvonalak: 1. Van aki egész évben arra spórol, hogy karácsonyra jusson a gyerekeknek, ne vessenek már rá követ, hogy megveszi ezt a játékot. 2. Az én gyerekeim is fölnőttek babakonyha nélkül, elképesztő, hogy ma mi megy, el vannak kényeztetve a gyerekek. 3. Pont letojom, hogy ki vesz, ki nem, mi jól elvagyunk nélküle (de azért persze kitartóan vitatkozik és posztol.) 4. Szégyellje magát, aki prosztó módon avval kérkedik, hogy meg tud venni egy ilyen drága terméket, mikor másnak ennivalóra se jut. Mindez egy 30 ezer forintos, azaz harmincezer forintos játék miatt, amivel a gyerek/gyerekek akár egész évben jól elvannak. Én megértem, hogy sokaknak ez az összeg kifizethetetlen, de a világ mindig ilyen volt, voltak, akik nyomorogtak, voltak, akik tisztes szegénységben kínlódtak, voltak, akik nagyjából meg tudták venni a családnak, amire szükségük volt, mások meg - általában az előbbiek hátán fölkapaszkodva - óriási vagyonokra tettek szert. És ne felejtkezzünk el azokról, akik sok munkával, jó ötletek alapján, kockáztatva jutottak előre. Az utóbbi két társadalmi szegmens - felteszem - nem Lidl-kiskonyhát vásárol. A szomorú a történetben, hogy azonnal egymás gyalázásába fognak az emberek: irígységből, féltékenységből, kétségbeesetten, csalódottan, megtörten. Olyan bejegyzést persze nem olvastam, amelyben a probléma valódi okát feszegették volna és a kizsákmányoló, elnyomó, mások helyét a társadalom alján tartósan kijelölő rendszer átalakításának/megszüntetésének/megdöntésének igényével lépett volna föl. Kérem szépen, amíg mi ilyenek vagyunk, addig az a pár százalék, amelyik ellopja az EU-s pénzek egy részét, túlárazott beruházásokból gazdagodik és pont nem érdekli őket, hányan élnek létminimum alatt vagy annak a környékén, röhögve szervezi ki továbbra is a közösség vagyonát a saját fennhatósága alá. A többieknek meg marad a 30 ezer forintos babakonyha, mint luxuscikk és a keserűség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése