Jelentsetek fel!

Feljelenthettek, mert véleményem szerint a házasság nem csak férfi és nő között lehetséges. Mondom ezt kulturális antropológusként is, aki rengeteg családmodellről tanult, olvasott már. Nos, akkor most véleményszabadság van Magyarországon vagy már az sincs?  Tíz éve élek Berlinben, erős magyar gyökerekkel és azzal a reménnyel, hogy valamikor visszatérhetek szülőhazámba. Ehhez azonban meg kellene szűnnie ennek az idiotizmusnak, ami most otthon tarol. Berlinben lehetséges a házasság azonos neműek között is. Ha én ezt elismerem, akkor otthon feljelenthető vagyok? Nem is értem ezt az egészet. Tényleg ez az ország legnagyobb problémája, hogy ki kivel akar házasodni? Vagy ez megint csak a szokásos terelés most éppen az akkumulátorgyárakról, tanárhelyzetről, orvosproblémákról, inflációról? Nem kötelező azonos neművel házasságot kötni. De ha valaki így érezné magát boldognak, miért álljunk az útjába? Szerintem senki nem vitatkozik azzal, hogy az apa férfi, az anya nő - ez biológia. De azt bizony én már vastagon megkérdőjelezem, hogy miért ne nevelhetne két férfi vagy két nő gyerekeket. Miért gondolja a magyar jog felkent alkotója, hogy egy gyereknek jobb a zaciban (erős szépítéssel: állami gondoskodásban), mint egy családban, ahol legyen akár két azonos nemű szülő, de mindketten szeretik azt a gyereket? Miért jobb neki egy olyan "azapaférfiazaanyanő" családban, ahol bántalmazzák, kihasználják, traumatizálják? Egyáltalán, azon túl, hogy minden megszületett gyermek jól mutat egy "nemzeti" statisztikában, kit érdekel, hogy milyen élet jut neki? Ha beteg, kap-e megfelelő ellátást, ha hosszan gondozásra szorul, támogatják-e a családot, hogy ne zuhanjon azonnal mélyszegénységbe? Ha aprófalvas vidéken nő föl, felismeri-e valaki a tehetségét és eljuthat-e a felsőoktatásba? Sorolhatnám vég nélkül. Rövid válasz  a kérdésre: senkit, de tényleg szinte senkit nem érdekel, akinek az volna a dolga, hogy szolgálja és segítse az embereket. Sokkal inkább azon mesterkednek, hogy mindig legyen valami, amivel megosztható a társadalom, kiszolgálható az a réteg, amelyik azzal próbálja erősíteni saját identitását, hogy megaláz, eltipor másokat. Szomorú, ha ettől érzi magát valaki különbnek, fontosnak, okosnak. Őket mégis megértem, bár nagyon nehezen viselem el kategórikus, megkérdőjelezhetetlennek gondolt véleményüket. Azokat a politikusokat azonban, akik ezek felpiszkálására és gyűlölet szítására játszanak, mélyen megvetem. Sajnos sokan vannak, egyre többen. És ez a félelmetes, nem a melegházasság.