Ma egy negyedikes osztályban helyettesítettem. Nem tanítok ebben az osztályban, nem is ismerem igazán a gyerekeket. A szünetben odajött hozzám egy kislány, és elmondta, hogy Ukrajnából származik, de nem menekült. Már a háború előtt Berlinbe költöztek. Aztán tovább mondta, mint teljesen természetes dolgot, hogy a nagyszülei meghaltak a háborúban, az apukája pedig harcolt, elveszítette az egyik karját és most kórházban fekszik. Azóta ezen a kislányon gondolkodom: mi lett a hazájával, a múltjával, az életével, a családjával. Remélem a jövője itt biztonságosabb és szebb lesz, mint ami odahaza várt volna rá. Aztán a médiában látom Orbán Viktor háborús és békés plakátjainak fotóit Magyarországon, és tényleg ordítani tudnék: Miket mond és csinál ez a vállalhatatlan ember? Az orbáni logika alapján, egyetlen fillért sem szabadna hadügyi kiadásra áldozni, hiszen mi békepártiak vagyunk. Ha megtámadna mindket mondjuk Oroszország (ami persze kizárt, hiszen barátok vagyunk), úgysem védekeznénk, hiszen mi a békében hiszünk. Ezért inkább vörös bársonypárnán átadnánk Putyinnak az ország jelképes kulcsát, de tényleg csak a háború megelőzésének kedvéért. Mert amúgy Orbán, a nagy utcai harcos oroszlánként harcol, küzd, vív, fegyvert tölt és lő és újra fegyvert tölt...Annyira kínos, nevetséges vagy inkább szánalmas amit a magyar miniszterelnök csinál, hogy nem értem, miért hisz még neki valaki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése