Harminchat százalék

A magyarok 36 százaléka, a Fidesz szavazók fele nem tudja, hogy az Orbán-kormány eddig mind a nyolc, Oroszország elleni szankciós csomagot megszavazta - derül ki a Political Capital kutatásából. Elképesztő. Bár tényleg nehéz ellenállni annak a kommunikációs úthengernek, amelyik pénzt nem kímélve minden fronton a valóság sárba döngölését tűzi ki célul, és ahogy látjuk, egyre eredményesebb. Amikor az őszi szünetben otthon voltam, én sem tudtam kikerülni, hogy minimum egy otromba és ízléstelen óriásplakát ne égesse ki a szemem és ne emelje meg a szükségesnél jóval magasabbra a vérnyomásom. A boltokban tapasztalt árakról már ne is beszéljek. Mindig megpróbálom megérteni, milyen okai lehetnek az emberek hiszékenységének: a butaság, mint ok persze magától értetődő. Sokan gyakorlatilag funkcionális analfabéták, számukra a faék egyszerűségű, képekkel alátámasztott üzenetek pont elegendőek. "Hát benne volt a tévében". Pont. Aztán vannak, akik egyáltalán nem érdeklődnek a világ dolgai iránt. Bár a kocsmákban - az elfogyasztott alkohol mennyiségével egyenesen arányosan fölbátorodva - mélyreszántó elemzéseket nyomnak le, de ehhez a muníciót szintén az elemi szinten megfogalmazott, készre rágott hírekből szerzik be és vevők a gyűlöletkeltésre. " Még jó, hogy a Soros fia buzi, így legalább nem szaporodnak tovább". (Ezt a saját fülemmel hallottam.) Ez az ostobaság második fokozata. Aztán vannak, akik bár megtanultak rendesen olvasni, de nem tesznek különbséget hírforrások között, abból tájékozódnak, amihez hozzájutnak: főként kormányhű információforrásokhoz. Ők azért néha elbizonytalanodnak, de az életük olyan bonyolult és annyira elegük van már az egészből, hogy még nekik is sokkal egyszerűbb készen elfogadni a ténynek álcázott hazugságokat. A Fidesz-szavazók egy jelentős része (azért persze nem mindenki) pedig elkötelezetten hisz a fősámánnak: amit üzen, az úgy van és kész. Azt hiszem, meg is van a társadalom harmada. Azért az idekívánkozik, hogy egy ország vezetése, amelyik ahelyett, hogy a rájuk bízott hatalommal a társadalom életkörülményeinek jobbításáért dolgozna, a saját családi és baráti közössége érdekeinek rendeli alá az intézkedéseit, az istenadta népet pedig mélyen megvetve  hazugságokkal tömi hatalmának megtartása érdekében, nevezzük bátran velejéig romlottnak, erkölcstelennek, morálisan nullának.