Összevitatkoztam a múltkor a fiammal, amikor arról beszélgettünk, hogy van-e Magyarországnak hosszú távú stratégiája. Én állítottam, hogy nincs, ő azt, hogy van. Szerinte a kormány stratégiája az összeszerelő üzemek, aksigyárak, olcsó munkaerő kínálata - a munkavállalói jogok folyamatos csorbításával - teszem hozzá. Szerintem ez nem stratégia, szerinte meg a kormány nem lát tovább az orránál, illetve a következő választásnál és baromira nem érdeklik a hosszú távú folyamatok: rövidtávon akarnak valamit fölmutatni, hogy megtarthassák a hatalmat. Lehet, hogy neki van igaza, ebbe a helyzetbe nem csak úgy belecsúsztunk jobb híján, hanem a cinikus hatalom ezt a jövőt osztotta a plebsre. Eléggé erre hajaz a nagytudású Lánczi Tamás kijelentése, aki szerint: " A nemzetgadasági érdekkel szembemennek, akik nem akarnak akkumulátorgyárat." Ami állítólag 15 éven belül térülne meg az államnak, ha egyáltalán...és ennyi idő alatt akár az oktatásba befektetett tőke is megtérülne (ezt már kb. 40 éve is olvastam Theodor W Schultz Beruházás az emberi tőkébe c. könyvében, de most a Lakner és Czeglédi beszélgetés újra fölhívta rá a figyelmet). Mégsem a tudásalapú társadalmat választjuk. Mert az oktatásba fektetett tőke megtérülését nem lehet egy szépen csillogó oszlopban a rááldozott tetemes mennyiségű pénz mellé helyezni, míg az aksigyár azonnali munkahelynövekedésként és - elvileg - adóbevételként is megjeleníthető. Én nem értek sem az akkumulátorhoz, sem a közgazdasághoz. Előbbiről azt tudom, hogy veszélyes hulladék, tehát valószínűleg az előállítása sem veszélytelen, a termelés nagyon sok vizet igényel (hahó, vizet, amiből egyre kevesebb van) és rengeteg energiát (hahó, energiát, amiből egyre kevesebb van). A szépen mutató statisztikák majd meghozzák a következő kétharmadot is, aztán mikor Orbánt végelgyengülése okán lehozzák a Budai Várból és mindazok, akik lelkesen rá szavaztak már alulról szagolják az ibolyát (persze én is, aki sosem szavaztam rá), az unokáink és dédunokáink itt állnak egy kizsigerelt, agyon szennyezett, elsivatagosodó, atom- és egyéb veszélyes hulladék temető tetején, egy totálisan elvesztegetett - mit elvesztegetett, még az is sokkal jobb lenne - egy teljes romlásba vezető félévszázad után. Neveinket átkokba foglalják, aki még teheti keres magának egy egészségesebb és értelmesebb országot, a többiek meg nyűglődnek majd a remek egészségügyi rendszerben mindenféle nyavalyákkal. Hát igen, nevezhetjük akár ezt is stratégiának. Szerintem ez inkább nemzetárulás - hogy a kedvelt és minden apróságra használt Fidesz fogalommal éljek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése