Amikor kézhez vettem a német állampolgársági papírokat, vinnem kellett magammal egy aktuális biometrikus igazolványképet is. Én kis naív azt hittem, hogy ott helyben igényelhetek egy személyi igazolványt is. A képet elvette tőlem a kis hölgy, majd egy kisregényt prezentált a hátuljára, amit katarzis helyett egy határozott pecséttel zárt. Közölte, hogy ennek a képnek a felhasználásával kell személyi igazolványt csináltatnom. Hát köszi. Se közel, se távol nem volt foglalható időpont, nem hogy a pankowi (ehhez a kerületi önkormányzathoz tartozom), hanem Berlin szerte egyetlen Bürgeramtban sem. Szúrópróbaszerűen a legkülönfélébb időpontokban próbálkoztam, teljes kudarccal. Míg végül egy lengyel ismerősöm világosított föl, hogy általában reggel nyolckor nyitják meg a következő napra (már március végén járunk foglalásilag) a szabad időpontokat. Szuper, én minden reggel ilyenkor már egy tanteremben vagyok. De mire jó a téli szünet?! Ezen a héten itthon lebzseltem, szóval eljött az én időm. Hétfőn reggel nyolckor már bőszen próbálkoztam fölvenni a kapcsolatot az időpont foglalás szerverével, nem nagy sikerrel, mert - feltételezem - velem együtt több ezren, megkockáztatom, tízezrek kísérleteztek ezzel, mintegy terheléses támadással ellehetetlenítve az amúgy sem túl sikeres digitális ügyintézést. Nagy nehezen sikerült a kapcsolatfelvétel és nagyjából gondolkodás nélkül kattintottam egy délutáni időpontra. És igen, hurrá, enyém lett a vágyott tíz perc - a város másik végén. De sebaj, egy biztos pont már van, ennél csak jobb lehet - így gondolkodtam, némi tapasztalattal a tarsolyomban. Kedden ismét ott ültem nyolckor a gép előtt (lám, ez a feladat egyben megoldotta, hogy ne ágyban heverészve múlassam az időt) és sikerült is egy jóval közelebbi, de még mindig nem útba eső helyen délutáni időpontra szert tennem - természetesen ezt is március utolsó hetére időzítve. Tele önbizalommal és a rendszer lassankénti kiismerésével, szerdán reggel már nagyon határozottan az - időközben memorizált Bürgeramt-elhelyezkedések ismeretében - egy megfelelő irodára tudtam kattintani, nagyjából megfelelő időpontban. Nos, ha március 28-án autóval megyek dolgozni, nincs más dolgom, mint hazafelé a megfelelő helyen leparkolni az út mentén és elintézni a személyit. Sem baleset, sem útelterelés, sem parkolóhely hiánya nem akaszthat meg, mert legközelebb a húsvéti szünetben lesz lehetőségem új időpont foglalásra. Sosem voltam egy nagy "bezzeg Berlin" dumás. Sőt, amit bürokráciában ez a város nyújt, az mindent alulmúl. Persze megtehettem volna azt is, hogy bepróbálkozom időpont nélkül, de így, a berlini újraválasztások előtt egy héttel nem nagy esélyt adtam ennek az amúgy is egy bő félnapos akciónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése